18.rész

Sziasztook!!!

Nagyon köszönöm a 10.300!!! Látogatót!! És a 23 feliratkozót:)

Fantasztikusak vagytok :) Hálás vagyok nagyon :) 

A résszel kapcsolatban pedig: nem lett valami izgalmas, de

A Texasban eltöltött idő kicsit több betekintést nyer majd Lou és Hazza 

életben s előfordulhat 18+ jelenet is!!!

Remélem tetszeni fog :) 

Ésss nem tudom, hogy mikor lesz következő rész ugyanis be kell feküdnöm a

kórházba, de amint lesz időm írni fogok!!

Kellemes nyarat és jó olvasást!!!!

Louis
Jól esett végre itthon lenni, családi környezetben mégis jobban érzi magát az ember. Ma fogunk beszélni a rendőrökkel, hogy hova kell elmennünk majd. Bevallom kicsit félek, hogy milyen lesz, Harry azt mondta, hogy fogjam fel úgy mint egy nyaralást. Vajon milyen lesz vele? Most, hogy tényleg együtt vagyunk mit fog csinálni? Rendes kapcsolatot szeretnék akik elmennek moziba, étterembe mint a rendes párok, félek az emberek véleményétől, de a Harry iránti szerelmem erősebb annál, hogy érdekeljen bárki más rajta kívül.
Sóhajtva kikelek az ágyból és a fürdőbe megyek. Rendbe szedem magam és felfrissülve baktatok le a nappaliba ahol mindenki tartózkodik. Harryhez lépve egy puszit adok arcára és a konyhába megyek a teámért, tudom gyerekes, hogy teát iszok kávé helyett, de mindig is utáltam a kávét, csak akkor ittam, ha muszáj volt.
-Mi lesz a mai program?-Hazza mellé ülve kortyolgattam az édes nedűt.
-Hát meg kell várni a zsarukat, utána pedig mindenki megy a maga dolgára.-vázolta fel a tervet anyu, érdeklődve néztem szerelmemre mert folyton engem bámult ami kezdett zavaró lenni.
-Nekünk még haza is kell ugrani bepakolni.-szomorúan nézett rám amiért egy kis időre ugyan, de el kell válnunk.
-Vagy Lou velünk jöhet és segít neked bepakolni, utána vissza jövünk és te is segítesz neki.-segített ki minket Anne. Hazza mosolya nagyobb lett amitől én is vigyorogni kezdtem. Gemma maga elé bámult szomorúan amit nem értettem. Felállva megfogtam kezét és felvittem a szobámba.
-Oké ki vele mi a baj?-kedvesen megsimogattam karját mire hozzám bújt.
-Ash a bajom, annyi lány veszi körül és én nem vagyok vele, mi lesz ha talál egy szebb, okosabb lányt mint én?-kétségbe esetten nézett rám.
-Gemma nálad szebb, csodálatosabb, okosabb, viccesebb lányt nem láttam, ez az Ash biztos nagyon szeret, abból amit meséltél róla nem hiszem, hogy más érdekelné, ezen ne aggódj.-magamhoz húzom egy ölelésre, az ajtó nagy erővel kivágódik, fel nézve Harryt látom meg, nem zavartatva magam nyomok puszit Gem arcára.
-Nem lesz semmi baj, szeret téged, e-felől semmi kétségem sincs.-mosolyogva felpattan, nyom egy puszit az arcomra és kimegy a szobából. Harry duzzogva le vágja magát mellém.
-Neked meg mi bajod?-furcsállva húzom fel szemöldököm.
-Miért puszilgatod a nővérem?-szemei elsötétednek, homlokán apró ráncok húzódnak, elmosolyodom ábrázatán.
-Csak megnyugtattam, észrevettem, hogy szomorú ezért megkérdeztem mi baja, fél hogy Ashton esetleg elhagyná őt, nyugi Hazza nekem nem kell más csak te.-fel mászva csókoltam meg. A csengőre össze rezzentem, kelletlenül másztunk le az emeletről. Két zsaru beszélgetett anyuékkal.
-Nos úgy véljük Texas pont jó lenne önöknek, ha jól tudjuk az apjának nincs ott semmiféle kapcsolata.-bólintva adtam tudtukra, hogy igaz. Tehát Texas. Miután tartottak egy kisebb eligazítást, hogy ha esetleg valami baj lenne, és velünk fog jönni egy rendőr is.
-Akkor mi megyünk is és össze szedjük a holminkat.-kocsiba szállva mentünk a Styles rezidenciára.
-Oké gyerekek akkor haladjunk, este nyolckor indul a gép vagyis van még 5 óránk.-kipattanva szaladtunk a szobába. Hazza egy rögtönzött divat bemutatót és egy kemény sztriptízt lenyomva lassan ugyan, de bepakolt. Lemenve a nappaliba felszenvedtük magunkra a cipőt s bepakoltunk a csomagtartóba. Hozzánk érve anyu már válogatta a ruháimat, viszonylag gyorsan oda értünk a reptérre. Becsekkoltunk és felszálltunk a magán gépre, igen magán gép. Bent volt már Ed és egy fura fazonú srác.
-Sziasztok, Jaden vagyok, én foglak titeket elkísérni és az én feladatom megvédeni Lewist.-idegesített a srác és az még rá tett egy lapáttal, hogy még a nevemet is rosszul tudja.
-Louis a nevem nem Lewis!-morogva vetettem le magam az egyik hátsó ülésre magammal rántva Hazzat.
-És Harry megvéd, maga csak figyelje ha esetleg apámat látná.-a szüleimet nem lepte meg a kitörésem tudják milyen vagyok és a nevemre meg allergiás vagyok szóval.....ezt bukta.
-Igen is Mr.Tomlinson.-elpirulva ment a pilóta fülkébe, az ajtó bezáródásával anyu nem bírta tovább és kirobbant belőle a nevetés.
-Jól van fiam, benned sem csalódtunk.-könnyeit törölgetve ültek le apával, a többiek érdeklődve és zavartan néztek.
-Nem szeretem ha valaki rosszul mondja a nevem, ez általában megbélyegzi, hogy hogyan viselkedem másokkal.-halvány mosollyal fordultam Harry felé.
-Szóval nem szereted ha úgy hívnak Lewis.-szinte a fülembe nyögte.
-Oda kéne menni Edhez, nem gondolod?-lehunyt szemekkel élveztem ahogy a nyakam harapdálja.
-Minek? El vannak Gemmával.-fejemet vállára hajtottam azzal a szándékkal, hogy alszom de Harry ezt másképp gondolta.

17.rész

Sziasztook!!!

Itt is lenne a 17.rész!! Nagyon szépen köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket és

El sem hiszem de nem sokára el érjük  a 10.000-es nézetségett! 

Köszönöm!!! 

Nem tudom mit mondhatnék még a rész kicsit érzelgősre sikerült, ami nem nagyon az erősségem

Azért remélem tetszik :) Köszönök mindent és remélem még itt lesztek velem!!

  A következő rész nem tudom

mikor hozom vagy holnap vagy az után!!!!

Kellemes nyarat és jó olvasást!!!

Louis
Furcsa mód abban a házban ébredtem amelyikben még az apámnak nem nevezhető szörnyeteggel éltem. Recsegést hallok a lépcső felől, a kanapén össze húzva veszem észre, hogy össze mentem, nem is kicsit, a szemben lévő tükörbe nézve a 6 éves önmagammal nézek farkas szemet, de ami meglepőbb az az, hogy emlékszem mi történt akkor. Sírva fakadtam, nem akarom még egyszer átélni ezt.
-Hol vagy te neveletlen taknyos?-magából kikelve ordítozott, nyikkanni nem mertem, de a félelemtől felzokogtam amit ő is meghallott. Alkoholtól bűzlött, és tudtam ha ezt túlélem akkor mindent mást is túl fogok. Kezét lendítve pofon vágott, hozzám vágta a rajzos noteszom amitől kiesett minden belőle. Kicsi voltam és gyenge, iskolába nem nagyon jártam, Harry tanított meg rajzolni, amit ő az iskolában tanult. Eléggé szépen ment és egyre többet rajzoltam, sajnos a rajzaim legtöbbjén Harry és én voltunk.
-Te mocskos buzi! Nekem ilyen félre sikerült kölyök nem kell.-párszor még megütött és elment. Zokogtam és imádkoztam egy jobb élet reményében. Harry nevét hajtogatva tápászkodtam fel, össze szedve a rajzaimat szaladtam a faházunkhoz. Szinte betörve az ajtót ugrottam Harryre. Rajztömbömet szorongatva kértem meg, hogy vigyázzon rá és senkinek ne mutogassa. Eltöltöttünk egy kis időt még, rajzolgattunk, énekeltünk. Este haza felé mentem, Ő is ott volt. Újabb csúnya szavakat dobált felém, pár pofon és felmentem a szobámba. Sírva aludtam el.

-Kicsim!! Hey Boo, ébredj, édes meg jöttünk.-szememet dörzsölve keltem fel. A házunk előtt álltunk, Harry aggódva nézett rám, arcom megdörzsölve jöttem rá, hogy sírtam.
-Rossz emlék.-számat elhúzva szálltam ki. Kiszenvedve a csomagokat mentünk be. Anyu sírva omlott karjaimba. Nyakába temetve arcom szívtam be finom illatát ami megnyugtatott.
-Édesem, jól vagy?-arcom végig simítva puszilt homlokon. Bólintva egyet nyugtatás képen léptem nevelő apámhoz és öleltem meg.
-Baj lenne ha a faházba mennénk?-anyu felé fordulva láttam Harry meglepődött arcát.
-Persze kicsim mennyetek csak, ha kell valami csak szólj.-eleresztve egy mosolyt fogtam meg Hazza kezét és mentünk a kertbe.
-Milyen faház?-érdeklődve, csillogó szemekkel nézett rám.
-A mi faházunk, mikor ide költöztünk megépítettük a tökéletes mását a réginek, abban különböznek, hogy ez nagyobb.- kinyitva a fának álcázott ház ajtaját mentem le a lépcsőn.
-Azta! Ez mennyire mese szép, pont olyan mint volt, ez csodás, még a kanapé is olyan.-nevetve vetette le magát az említett darabra. A szekrényt kinyitva vettem ki két kólát.
-Ide szoktam jönni ahányszor valami bajom van és elképzelem, hogy te itt vársz rám.-fejemet lehajtva néztem a padlót.
-Most már mindig itt leszek.-állam alá nyúlva emelte fel fejem, számra egy puszit hintve húzott közelebb.
-Mi lesz Harrym jó lenne elmenni, de nem azért mert elakarnak venni tőletek, jobb lenne ha csak egy nyaralásra mennénk.-mellkasának dőlve képzeltem el egy sokkal szebb világot mint ez.
-Akkor fogd fel úgy mint egy nyaralást, a családod, az én családom és te meg én. Gondolj bele milyen jó lesz. Nem találhatnak ránk, együtt leszünk. Mindent itt hagyva csak mi.-nyakamat csókolgatva sóhajtottam fel.
-Igen az jó lenne, Harry kérdezhetek valamit?-elpirulva ültem fel.
-Persze, te bármit.-szemeibe nézve mosolyodtam el, de eszembe jutott, hogy mit is akartam kérdezni, rögtön el is pirultam.
-A táborban történteket nem siettük el? Mármint igen jó volt, de így vissza gondolva olyan kurvának érzem magam azért amiket tettem.-elszégyellve magam álltam fel. A falnak dőlve hunytam le szemeimet. A hangokból ítélve ő is felállt.
-Nem kell így érezned magad, csodás voltál és nem siettük el, ezen ne aggódj, igazából ha úgy nézzük mindig is az enyém voltál és a párok csinálnak ilyeneket.-meglepődve pattannak ki szemeim,  párok? Szája csak pár centire volt tőlem ami miatt alig bírtam ki nyögni amit akartam.
-Mi akkor együtt vagyunk? Nem is kérdezted meg, hogy akarok-e a pasid lenni.-szájába szuszogva, hunytam vissza szemeim.
-Igaz tényleg nem kérdeztem meg, de ha ezt akarod.-kezemet megfogva vezetett ki a kis házból be a nappaliba, az istenért nem tudtam mit akar, de mikor mindenkit leültetett a kanapéra tudatosult bennem igazán mit is akar csinálni. Leesett állal bámultam a semmibe.
-Oké most, hogy mindenki itt van, Louval az előbb beszélgettünk valamiről és fel tett nekem egy kérdést és egy észere vételt. Azt mondta, hogy talán el siettük azt, hogy lefeküdtünk erre azt reagáltam, hogy nem siettünk el semmit, hogy ezt a párok gyakran csinálják, Lou azt kérdezte, hogy együtt járunk-e? Hisz nem is kérdeztem meg.-felém fordulva folytatta tovább. -Louis kis korom óta vonz hozzád valami amit akkor még nem tudtam, most, hogy felnőttem és rájöttem mi is ez az érzés felöltődött bennem a kérdés, tényleg ezt akarom, tényleg ezt érzem? És rájöttem igen én tényleg ezt érzem. Teljesen beléd estem, szeretem a mosolyod, a szemed, a humorod amivel még a legrosszabb napokon is felvidítasz, szeretem, hogy úgy imádod a családod, szeretem, hogy olyan odaadó vagy, hogy sosem hagysz félbe semmit, hogy ártatlan vagy és szeretem a tényt, hogy az enyém vagy. Louis Tomlinson megtisztelnél azzal, hogy a párom leszel?-meghatódva könnyek között ugrok a nyakába azt kántálva igen.
-Ezt nem hiszem el, te tényleg megcsináltad.-mosolyogva hajolok közelebb és puszilom meg.
-Istenem gyerekek ez olyan aranyos, szeretném ha tudnátok, hogy bennünk megbízhatok és, hogy mellettetek állunk mindenben.-anyu sírva omlott a karjainkba, őt követte Anne majd mindenki más. Egy szép nagy családi ölelés amitől még jobban elérzékenyültem.
-Köszönjük, hogy mellettünk álltok, nagyon sokat jelent.-végig ölelve mindenkit fújtunk vissza vonulót és baktattunk fel a szobámba. Bemenve elhúztam a sötétítőt.
-Akkor most, hogy egy pár vagyunk szeretném ki jelenteni, hogy te vagy a legjobb dolog az életemben, ja és egy isten az ágyban!-elröhögve a végét dobtam le magam az ágyra.
-Oh , nagyon szépen köszönöm, de te sem panaszkodhatsz, viszont én el szeretnék menni fürdeni, velem tartasz?-semmi szexuális hangsúly nem volt a hangjában amiért külön köszönet. Lefürdöttünk és vissza bújtunk az ágyba,
-Szerinted hova és mikor utazunk?-kíváncsian fordultam újdonsült barátom felé.
-Nem tudom, holnap minden kiderül.-egy csók után megfordult és kis kifli-nagy kifli pózban aludtunk el. Utolsó gondolatom az volt, hogy mi lesz ez után.

16.rész

Sziasztok!!

Itt is vagyok a következő résszel ami Harry szemszögéből íródott!!!

Nem tudom, hogy jó lett-e mert nekem nagyon nem tetszik és nagyon el is rontottam szerintem,

azért remélem még sem lett annyira szörnyű:)

Nem tudom mikor fogom tudni hozni a következőt mert holnap nem biztos de holnap után már fent lesz!!!

nagyon szépen köszönöm a 22 feliratkozót és a 9000 látogatót :)

Köszönök mindent :) 

Kellemes nyarat és jó olvasást:)

Harry
Nem tudom mi történhetett Louissal miután a rendőr félre hívta. Aggódtam érte, mert tudom miket művelt vele az apja. Mikor megtudtam, hogy én leszek a tanár segítője nagyon megörültem, de egyben féltem is mit fog reagálni ha meglát, de Gemma megnyugtatott, hogy még mindig szeret. Nagyon jól esett ahogy karjaimban tarthattam azon az estén, az meg pláne jól esett mikor megkaphattam, de nem tudom, hogy meddig lesz ez így. Teljesen igaza volt mikor azt mondta ezzel le kellene állnunk, de nekem ez nem megy, bele szerettem. Sosem felejtettem el őt hiszen mindig küldtem neki levelet, de sosem válaszolt rá ezért nem volt bátorságom személyesen is megkeresni őt, de mikor megtudtam, hogy apu a Tomlinsonokkal fog alkut kötni nagyon megörültem, Louis nekik olyan mint a második fiúk, néha jobban szerették őt mint engem, emlékszem egyszer össze is vesztünk ezen.
Sok idő elteltével csak még jobban hiányzott. Van az a mondás, hogy az idő mindenre gyógyír, nekem ez nem vált be sőt, csak rosszabb lett. Szeretem őt de tudom, hogy fél a csalódástól, hogy újra megsérülne. Pedig ha tudná, hogy nem akarnám bántani, épp ellenkezőleg minden sejtemmel szeretném őt megvédeni. Szeretni valakit mostanában nem olyan nagy dolog, akkor is kimondjuk az az sz-betűs szót ha nem is gondoljuk komolyan. Nekem ez fontos, nagyon is, és lehet, hogy régi módi vagyok, de tudom, hogy Lounak is fontos. Kicsinek minden gondolatát tudtam és most, hogy felnőttünk már nem. Hiányoznak az önfeledt bohóckodások, a nevetések, ahogy hozzám bújt mikor a szomszéd macskája megijesztette. Már akkor tudtam, hogy ő kell nekem. Kicsi voltam, de tudtam meg kell védenem, de gyerek voltam és gyenge, anyuéknak nem mertem szólni, de mint kiderült ők már előttem tudták, ami megint csak nagyon fájt, hogy nekem nem szólt, de megértettem.
Mikor aznap éjszaka a faházban voltam tudtam, hogy keresni fog, milyen jól is gondoltam. Meglepett amit mondott, akkor kaptam életem legelső csókját és remélem az utolsót is tőle fogom kapni. Nem mondtam neki, de utána igen jártam lányokkal, de sosem mertem bepiszkítani a számat mert tudtam egyszer vissza jön hozzám és nem akartam mocskos ajkaimat az övére tenni. Nem tudom, hogy neki volt-e már valakije, de nem érdekel mert most az enyém és örökké az lesz. Ha elmondanám neki mit érzek iránta elfutna, elhagyna engem amit nem akarok, sosem hitt az örökében ahogy a szerelemben sem ami nekem nagyon fáj. Bízom abban, hogy egy nap az enyém lesz és nem adom fel addig míg igazam nem lesz és elmondhatom, Louis Tomlinson az enyém, csakis az enyém.
Elszántan bólintva magamnak indulok el az irányukba, látom rajta nincs jól és megrázta amit a rendőr mondott neki és éreztem, mellette a helyem.
-Sajnálom uram de a legjobb lenne ha egy kis időre el hagynák Angliát biztonságosabb lenne Amerikában.-Louis megrökönyödve omlott karjaim közé. Nem akart elmenni, itt nőtt fel, de muszáj lesz, a biztonsága érdekében.
-Rendben biztos úr.-én válaszoltam helyette. Bólintva elmentek a társával együtt. Ed mellénk érve bocsánat kérően nézett ránk.
-Honnan tudtad, hogy ez lesz?-biztos voltam benne, hogy azért jött, hogy elvigyen minket.
-Apa.-nem kellet többet mondania, az apja zsaru és mivel ismert engem és tudta, hogy közöm van Louishoz gondolom elküldte ide a fiát. Sajna Ednek nem volt ideje közölni velünk.
-Harry nem akarlak siettetni titeket de az lenne a legjobb ha össze pakolnánk és haza mennénk, össze kell szedni pár cuccot. Átölelve Louit mentem a sátorba. Lefektettem a hálózsákra és gyorsan össze dobtam a cuccainkat.
-Hazza?-kétségbe esve nézett rám.
-Shh semmi baj itt vagyok.-ölembe húzva simogattam, hogy megnyugodjon.
-Félek, Hazza ha el is kell mennem velem kell, hogy gyere, nélküled nem megyek sehová.-könnyekkel a szemében, elszántan közölte tervét miszerint vele kell, hogy mennyek, ami nem volt ellen vetésemre. Gyors puszit hintve homlokára álltam fel, Eddel gyorsan össze dobtuk a sátrat is és rendőri kísérettel indultunk haza. A kocsit Ed vezette, mi hátul ültünk mivel nem tudjuk mire készülhet az apja, két rendőr autó jött mögöttünk, előttünk pedig egy.
Louis a vállamnak dőlve nézett ki a szélvédőn.
-Szerinted megint elfog venni tőletek?-kétségbe esetten markolta kezemet mint akinek ezen múlik az élete.
-Nem hagyom, hogy elvegyen tőlem, már hozzám tartozol, legyen akármi te mindig velem maradsz.-felém fordulva hálásan megölelt. Hiányzott már a csókja, de tudom ez nem a megfelelő pillanat. Várni kell és meg kell emészteni-e mind ezt. Most csak barátként bánhatok vele, semmi félre értethető mozdulat. Nem karoltam át ami nagyon rossz volt, de féltem a reakciójától. Össze rezzentem a hangra ami a vóki tókin keresztül jött.
-Ed kérlek álljunk meg a legközelebbi pihenőnél.-megállva Ed kiszállt és én is utána akartam menni de Louis vissza húzott, nem értettem miért, gondolom az arcomra is kiült.
-Miért nem érsz hozzám, nem csókolsz meg pedig másra sem vágyom csak arra, hogy érezzelek, hogy érezzem itt vagy és mellettem állsz, de teljesen elzárkózol!-meglepődtem kitörésén, nem is kicsit. Kipattant a kocsiból, gyorsan én is kiszálltam és át sétáltam az ő oldalára.
-Boo, sosem zárkóznék el, csak nem tudtam, hogy reagálnál rám és nem akartam olyat csinálni amit nem akarsz.-közelebb húztam magamhoz, makacs természetét most elhagyta, gond nélkül bújt nyakamba, haja csikizett, de most nem kuncogtam fel, nem ide illő volt.
-Csak kérlek nem légy ennyire elutasító, azt hittem, hogy már ennyi volt, vagy a rendőrök előtt nem akarsz így mutatkozni, de a kocsiban csak Ed volt, de akkor sem értél hozzám ami csak jobban fájt.-ha tudtam volna, hogy így érez akkor rajta csüngtem volna.
-Biztos, hogy ezt szeretnéd? Nem akarlak jobban felkavarni.-eltoltam magamtól és hátra léptem, véglég megszűnt köztünk az érintkezés.
-Ne csináld szükségem van arra, hogy érezzem itt vagy és csak úgy tudom meg , hogy ha ezt érzelmileg is tapasztalom de ha nem érsz hozzám nem érzek semmit csak ürességet, azt, hogy egyedül vagyok.-nem akartam ezt, bár még mindig bizonytalan voltam, de közelebb léptem hozzá és számat az övre nyomtam, csak ott tartottam, nem mozgattam de ez bőven elég volt, vagyis csak én voltam így ezzel, hogy elég volt.
-Mi lesz már, csókolj meg rendesen, könyörgöm.-könnyei csurogtak arcán, de tettem amit mondott, amilyen lassan csak tudtam mozgattam számát az ő csodás ajkain, de neki nem volt elég, le akarta vezetni a benne felgyülemlett félelmet. Éhesen kapott utánam, durvaságra vágyott azt akarta, hogy fizikailag fájjon neki, ne lelkileg, de nem voltam képes bántani.
-Khm..elnézést de mennünk kell, az eső is eleredt és.....-nem tudta befejezni a mondandóját.
-Hagyja már őket, legalább ez a boldogságuk had legyen meg!-Ed mérgesen lökte be a zsarut a kocsiba, merész húzás tőle, de nem várhatok mást. Lihegve váltunk szét, kis mosolyra húztam számat mire ő is elmosolyodott.
-Erre volt szükségem.-megfordulva bemászott a kocsiba, utána mentem és beülve ölembe húztam fejét. Lábát felhúzta mellkasára és próbált aludni. Simogattam hátát, haját és az dúdoltam mint gyerekkorunkban is. Egyenletes szuszogását hallva sóhajtottam egyet.
-Fontos vagy neki, szeret, de még magának is fél bevallani.-Ed suttogó hangját hallva felkaptam a fejem.
-Lehet, de én várok rá addig amíg kell. Ha kell akkor újabb 10 évet szenvedek végig, de legalább mellette, mert szeretem őt.-ezt letisztázva magamban hunytam le a szemeimet egy jobb világ reményében ahol csak Lou és én vagyunk, gondok nélkül.........

Gimis rossz fiúk

Sziasztook!!!

Mint a címből is láthatjátok egy One-sohottal érkeztem aminek a vége kicsit furcsa lett Bocsiiiii!!!

Nem tudom, hogy még ma jelentkezem-e de holnap minden fél képen lesz rész!!

Köszönöm a 22(!!) feliratkozót

a majd 9000 látogatót és az előző részhez a több mint 1000 megtekintést!!!

Nagyon köszönöm Reninek a szép szavakat köszi csajsziii!!!

Ja és Faith te lennél !!!! 

Köszönök mindent!!!

Kellemes nyarat és jó olvasást!

Louis
Minden gimiben vannak hierarchiák, az enyémben is van azzal a különbséggel, hogy itt két rossz fiú van akik versengenek egymással. Louis Tomlinson vagyok, a gimnázium okos, rossz fiúja. Na igen, hogy lehetek okos és egyben rossz fiú? Egyszerűen, a rossz fiú rám nézve csak egy metafora, nem vagyok rossz, épp ellenkezőleg próbálok megvédeni másokat a suli igazi rossz fiújától. Harry Syles vagy ahogy csak nevezzük a “sátán“. Mindenkinek beszól, rossz tanuló és csak kihasználja a lányokat. Ebben a suliban rendes lányok vannak nincs ki mindenük és nem is ment át egyikükön sem a fél város. Harry erőszakos, az a pletyka járja, hogy volt börtönben erőszak vádjával. Az, hogy ebben mi igaz és mi nem azt nem tudom, de nem is nagyon érdekel. Van a suliban egy másik fiú, Marcell Styles, Harry ikre, a legjobb barátom. Ikrek lévén egyáltalán nem hasonlítanak. Marcell kisebb míg Harry nagyon magas. Harrynek göndör haja van és rengeteg tetoválása. Marcell inkább lenyalva hordja frizuráját és egy darab tetkója nincs. Marcell stréber de mellettem őt is megszerették, vicces srác ami az évek során miattam ragadt rá.
Marcell és Harold ahhoz képest, hogy ikrek nagyon utálják egymást. Harry sokszor járatja le testvérét, így ismerkedtünk meg és így lettem a suli menője. Harry ellopta Marcell ruháját tesiről amit persze én észre vettem. Mindig hordok magamnál váltó ruhát így azt oda adtam Marcellnek. Harry álla a földet súrolta mikor egy fehér pólóban és egy fekete szűk nadrágban jött ki testvére. Onnantól kezdve akárhányszor keresztbe akart tenni valakinek én mindig meghiúsítottam a tervét. Ezért voltam rossz fiú, nem féltem beszólni neki, néha megvicceltem őt amitől dühbe gurult és mind ketten az orvosin kötöttünk ki. Nem vagyok az az izomagy de azért vannak izmaim, bár Harry ránézésre sokkal nagyobb és izmosabb, de én fürgébb és gyorsabb vagyok. Már 2. éve ez megy, ő próbál kicseszni mindenkivel míg én vele próbálok kicseszni ami mindig sikerül, hála okos eszemnek. Tudni kell, hogy Harry nem valami okos, én viszont több versenyt is nyertem már. Magyarból, történelemből, földrajzból és matematikából, ami a kedvencem. Mindig örömmel megyek Mrs.Stewart órájára habár ő ki nem állhat engem, ahogy a többi tanár sem, természetesen Harry miatt. Van nekem akkora szerencsém, hogy egy osztályba járunk és órákon sem hagyjuk békén egymást amitől a tanárok a hajukat tépik. Eleinte még a tanárok szíve csücske voltam és büszkék voltak rám amiért megvédek másokat, ennyi év eltelte után már elegük lett belőle, hogy miattunk órát nem lehet tartani.
Néha belegondolok, hogy igazuk van, hisz mióta Harryt pesztrálom romlottak a jegyeim is.
Éppen ezért kell matek előkészítőre járnom. Eddig kihagyhattam mert kitűnő voltam, de igazából ez kötelező ezért az egész osztály ott van. Beleértve Harryt is. Na meg verseny is lesz és készülnöm is kell rá.
Kedvtelenül ballagok a matek terem felé és félve nyitok be. Mindenki csodálkozva még is megkönnyebbülten néznek rám, hogy itt vagyok.
-Mi van Lewis már már nem fog annyira a kis agyacskád.-önelégült vigyorral nézett rám mert azt hitte most oltári nagyot beszólt, hát tévedett. Már fel sem vettem, hogy hogyan ejtette ki a nevem, tudni kell erre allergiás vagyok.
-Ugyan Styles mindenki tudja, hogy okos vagyok és képzeld azért vagyok itt mert nemsokára matek versenyem lesz és gyakorolnom kell, hogy biztos legyen a győzelmem.-mindig is utálta, hogy jobb vagyok nála mindenben és az még rátesz egy lapáttal, hogy ilyen versenyekre járok amit mindig meg is nyerek, teljesen kikészíti őt. Rengeteg kupát köszönhet nekem az iskola, az összes kupa alá oda vannak írva a nevek, hogy ki szerezte őket, a legtöbbjén az én nevem van.
-Ch mire vagy úgy oda.-magában pufogva fordult a tábla felé, vigyorogva néztem ahogy mérgesen az asztalra csapja könyvét.
-Azért vagyok úgy oda mert megtehetem. Sokat köszönhet nekem a suli, míg te csak egy teher vagy. Miattam “híresült“ el az iskola, míg te csak szégyent hozol. Akkor pampogj nekem ha el is értél legalább fele annyit mint én!-teljesen igazat mondtam, azzal, hogy sok versenyre járok és meg is nyerem őket amivel az iskola ki kerül az újságba, és egyre többen íratják ide a gyerekeket, ami valljuk be több pénzt is hoz és ezzel a versennyel még pénzt is nyerek aminek a fele persze az enyém.
-Jól van gyerekek ha Mr. Styles és Mr.Tomlinson befejezték a szájtépést akkor kezdhetjük is az órát és utána mehettek haza mert elmarad az utolsó két óra és nem, nem tudom miért.-mindenki megörült a hírnek, hogy előbb haza lehet menni. Hátra fordultam és megkérdeztem Marcellt rá ér-e de még volt egy kémia szakköre ami nem marad el.
-Jól van nézzük csak, mivel nem sokára itt van a félév ezért páran akik nem állnak valami jól korrepetálásra kell majd járniuk hozzám, kivéve neked Styles te Tomlinsont kapod.-felháborodva néztem a tanárnőre és kivételesen egyet értettem Mr.seggfejjel, hogy ez nem jó ötlet.
-Nem érdekel a rimánkodása elegünk van abból, hogy mást sem csináltok csak egymás vérét szívjátok egész nap, így talán majd kicsit jobban össze ismerkedtek és nem lesztek olyan rosszban, kitudja talán még barátok is lehettek.-teljesen lelombozva ültem vissza helyemre és szenvedtem végig a matekot. Mikor csöngettek fogtam magam és Harryhez mentem Marcellel az oldalamon.
-Még ma elkezdjük ezt a szart és nem akarok olyat, hogy nem érek rá leszarom. Ma esete 4-re gyere erre a címre, a telefonszámom is rajta van de ha lehet inkább ne hívj. Pontosan ott leszel különben szólok Mrs.Stewartnak aki megbuktat és kirúgnak a foci csapatból.-válaszát nem megvárva siettem a szekrényemhez.
-Tényleg kirakhatják a csapatból ha megbukik?-Marcell érdeklődve nézett rám.
-Igen a suli nagyra tarja ha sportolsz, de jobban oda figyelnek a tanulásra, hisz az kell a jövődhöz. Ha valaki bukni fog valamiből kiteszik a csapatból de többet nem is rakják vissza.-nem törődve vállat vontam és becsaptam a szekrényem.
-Értem, na de én megyek mert elkésem.-leöklöztünk és már fordult is meg, hogy időben oda érjen. Mivel én nem siettem sehova ráérősen lépkedtem haza. Kiérve a suliból láttam, hogy Harry is haza megy. Nagy pechemre egy utcában lakunk. Hirtelen valaki a hátamra ugrott, nem ijedtem meg, tudtam ki az. Hátra nyúlva tartottam meg, hogy le ne essen.
-Szia Faith mizu?-állát vállamra rakta és puszit nyomott az arcomra. A kapcsolatunk eléggé bensőséges, de nincs köztünk semmi mert nem is lehetne. Faith leszbikus míg én meleg vagyok. Sokszor hiszik azt, hogy együtt vagyunk mert kézen fogva járunk és sokszor csókolózunk persze ezzel leállunk ha neki vagy nekem van valakink, de ilyen ritkán van. Nem híreszteljük a másságunkat ezért nem is szokott minket érdekelni ha valaki azt állítja, hogy járunk, nem cáfoljuk meg, de igazat sem adunk. A házunkhoz érve letettem őt és kinyitottam az ajtót. Anyuék nincsenek itthon mert üzleti úton vannak, úgy volt én is megyek de a sulit nem hagyhattam ki.
-Na és mi a program?-levéve a felesleges ruhákat andalgunk be a konyhába.
-Semmi, nekem korrepetálnom kell egy seggfejet neked pedig ha jól tudom ma táncod van.-szemöldök ráncolva nézek rá.
-Oh basszus tényleg, teljesen kiment a fejemből. Ezért jó ha van az embernek egy két lábon járó naptára.-kuncogva álltam elé és ültettem fel a pultra. A hűtőhöz lépve kikaptam két kólás üveget, hozzá lépve át nyújtottam az egyiket.
-Amúgy kit korrepetálsz?-két lába közé állva puszit nyomtam szájára és bele kortyoltam a kólámba.
-Styles.-csak ennyit kellet mondanom megértően viszonozta a puszimat és vállamra dőlt.
-Csinálhatnánk valamit unatkozom, amúgy mit is mondtál mikor jön a sátán?-leugorva a pultról a nappaliba mentünk, elő szenvedve a konzolokat neki álltunk gyilkolni egymást.
Lány létére imád videó játékozni.
-4-re jön, ha nem késik.-az órára nézve már csak egy óra van 4-ig.
-Oh akkor nincs is olyan sok időnk.-1 órán keresztül játszottunk mikor megszólalt a csengő. Felálltunk a kanapéról és az ajtóhoz mentünk, Faith felvette a cipőjét és kinyitottam az ajtót ahol maga a sátán állt.
-Jól van édes akkor holnap találkozunk és ünnepelünk.-sokszor mások előtt tényleg direktből viselkedünk úgy mint egy pár.
-Oké, ja és holnap este 8-tól csak az enyém vagy, van egy meglepetésem.-erre felcsillan a szeme, természetesen nem felejtettem el a szülinapját. Lábujj hegyre áll és megcsókol.
-Már alig várom, akkor holnap szia.-szökdécselve elmegy, nevetve megrázom a fejem és vendégemre nézve intek, hogy menjünk be.
-Oké mivel nem akarok olyan sok időt veled tölteni ezért csak gyorsan elmagyarázom ha megtanulod akkor oké ha nem akkor így jártál. Na menyünk a szobámba.-lehet bunkó voltam, de nem nagyon tudott érdekelni.
-Oké ülj le és vedd elő a könyveket.-az asztalomhoz fordulva én is elővettem a matekot és leültem mellé.
-Szép a barátnőd.-kicsit szomorkás hangjára felkaptam a fejem.
-Nem a barátnőm.-vállat rántva kinyitottam a könyvem.
-De akkor miért csókoltad meg és nekem úgy tűnt, hogy jártok.-értetlenkedve fordult felém.
Szem forgatva néztem rá és nyitottam ki a számat.
-Eléggé jó a kapcsolatunk és sokszor csináljuk ezt de nem is értem miért érdekel ez téged.-szemébe nézve furcsa érzésem lett.
-Én csak......mindegy nem érdekes.-gyorsan át vettük az anyagot, furcsa volt mert úgy vágott az esze mint a borotva. A találkák megsokszorozódtak, jó volt vele lenni.
Egyre több alkalommal elegyedtünk beszélgetésbe és jobban megismertem.
Már csak 1 hét maradt vissza a felmérők eredményéig és meglepődve tapasztaltuk, hogy mind kettőnké kitűnő lett. A tanárnőnek igaza lett össze barátkoztunk és össze jöttem Faithel arra jutottunk, hogy megpróbáljuk együtt. Harryt nagy nehezen rá beszéltem, hogy béküljön ki ikrével és be is jött most már tényleg hasonlítanak, Marcell igazából Harry mása csak a lenyalt haj, a stréber külső teljesen eltakarta őt. Rájöttünk, hogy én és Faith nem is vagyunk mások, sőt kiderült, hogy mindkettőnk biszex. Nagyon szeretem és mindig is szerettem. Azt, hogy mit hoz a jövő nem tudom de kíváncsian várom, hogy mi fog ebből kisülni......

15.rész

Sziasztook!!!!!

Nagyon szépen köszönöm a 18 feliratkozót és a majdnem 7000 látogatót. 

Fantasztikus, és köszönöm Reninek az előző részhez érkezett komit és, hogy mindig itt van velem és kitartóan kommentel :) Ez a rész Reninek íródott remélem tetszik :) 

Van benne erotikus rész!!!!!

A vége hát az........inkább nem mondok semmit........

Viszont lenne egy kérdésem!!! 

Baj lenne ha néha Harry szemszögéből is lenne rész??? 

Kellemes nyarat és jó olvasást!!!

Louis
Próbáltam mindent kiverni a fejemből és Hazza simogató kezére gondolni. Már mind ketten csupaszok voltunk, de éreztem, hogy a kicsi Tommy még mindig nyugodt ami Harrynek is feltűnt.
-Valamit rosszul csinálok?-pirulva hajtotta le fejét amitől bűntudatom támadt.
-Nem csinálsz semmit rosszul, csak nem tudom elfelejteni a dolgokat, nem megy.-elszégyelltem magam amiért nem állt fel. Felkaptam az alsóm és kibújtam a sátorból. Az eső már nem esett viszont kicsit lehűlt a levegő.
-Kicsim, semmi baj nincs ezzel, megértem és.......Lou te remegsz, jól vagy?-aggódva fordított maga felé és meztelen testét meglátva az összes vér az ágyékomba tódult amitől el vigyorodtam. Hazza kicsit furcsán nézet rám mire lemutattam az alsómra. Vigyor ült mind kettőnk fején.
-Szóval Mr.Tomlinson esetleg valami gondja van, szívesen kezelem.-nyakam csókolgatta, hasfalam simogatta, sóhajok hagyták el számat. Érintése nagyon jól esett.
-Oh igen vegyen kezelésbe Doktor úr.-tetszik ez a szerepjáték habár Hazzával minden tetszik akár mit csinál.
-Szívesen kezelésbe veszem. Csak mond meg mit akarsz, azt akarom, hogy ki mond.-kéjes hanglejtése az őrületbe kerget, nem igaz, hogy csak pár mondattól ilyen állapotba kerülök.
-Kérlek....csináld.-térdre vetette magát és puszit nyomot alhasamra. Lerántotta alsóm és megnyalta makkom.
-Mit akarsz mit csináljak?-felnyögtem, végig nyalta hosszom amitől az őrületbe kergetett.
-Szopj le és dugj meg!-ennyi kellet, tövig engedett torkában. Jobb kezét hátra vezette a fenekemre és elkezdett tágítani. Őrült tempóba szopott és ujjazott.  Már nem kellet sok mikor Hazza leállt, megfordított és hassal neki lökött az asztalnak. Rá hasaltam és szét húztam magam hátul.
-El sem hiszed mennyire izgató vagy.-rácsapott fenekemre és durván belém vágódott. Fájt kicsit de nem állt meg, őrült tempóban mozgott ami nagyon tetszett. Az asztal szélét markoltam míg ő a csípőmet markolta. Rádőlt hátamra, kezeit a kezeimre rakta és úgy mozgott tovább.
-Hazza segíts nem fog egyedül menni.-egyik kezét farkamra rakta és lökései ritmusra kezdte kiverni. Túl sok volt ez így egyszerre, nevét ordítva mentem el. Lökött még párat és belém élvezett.
-Tommy ez isteni volt.-segített kiegyenesedni és vissza vezetett a sátorba.
-Várjunk, én nyertem a fogadást, nem nekem kellet volna megdugni téged?-kaján mosollyal néztem rá mire elnevette magát.
-Második menet?-röhögve pattant fel és szedte össze a fürdésre való cuccait. Követve őt össze szedtem pár ruhát s utána mentem. Beálltunk a zuhany alá és a fal felé fordítottam Harryt. Teljesen kiszolgáltatva magát, nekem, dőlt be. Farkamat megfogva vezettem belé magam és egy gyors menetet lenyomva mosakodtunk meg. Felöltözve immár, tisztán mentünk kézen fogva a sátrakhoz ahol Ed állt két zsaruval. Elfogott a rémület.
-Elnézést ha megzavartuk a kirándulást de ön Louis Tomlinson?-fordult felém a fiatalabb szőke hajú, kék szemű fiú körülbelül annyi idős lehetett mint én.
-Igen én lennék.-hangom remegett amit Hazza is megérzett mert átkarolt.
-Az apjáról lenne szó..........

14.rész

Sziasztook!!

Bocsi, hogy tegnap de akadt egy kisebb dolgom

mert az évfordulónkat ünnepeltük a párommal :)

Nem hiszem, hogy ma még jelentkezem, de ha tudom akkor holnap

fent lesz a rész de ha nem akkor vasárnap mindenféle képen lesz új rész esetleg egy one-shot

még nem tudom.

Remélem teszik ez a rész is, kicsit vissza tekinthetünk Lou gyerek korára és az is kiderül ki az idegen aki 

meglátogatta őket :)

Szeretném ha tudnátok, hogy az erotikus jelenetek kicsit ritkábbak lesznek mert ha 

vissza mennek az otthonukba több gubanc is lesz és nem leány állom lesz majd az életük ....

Remélem így is velem maradtok!

köszönöm  a 17 feliratkozót, a kommenteket amiből azt hiszem 71-72 van az enyémmel együtt

és a 6500 látogatót is nagyon köszönöm :) 

Kellemes nyarat és jó olvasást :)

Louis
Meglepődve álltam, nem értettem semmit. Miért jött és Hazza miért ölelgeti így. A féltékenység kezdte elködösíteni agyam nagy részét, de rájöttem, hogy nem lehetek ekkora tapló. Jó, hogy ölelgeti hisz kitudja mikor találkoztak már, Hazza említette, hogy Ed egy feltörekvő énekes akit még nem ismernek ugyan, de nagyon jó hangja van, és köszönetet kellene neki mondanom ahelyett, hogy féltékenykedem a pasim legjobb barátjára. Mikor végig vettem magamban ezeket a dolgokat elszégyelltem magam. Hazza egy igazi isten nem féltékenykedhetem hisz ilyen, gyakran fog megtörténni, egy olyan csoda mint Harry, még a heteró férfiak is leesett állal bámulják őt nem, hogy a nő nemű egyedek. Féltem őt, nem tudom mikor lesz elege belőlem és még nem is látott mindent. Itt még nyugodt vagyok vagyis nyugodt voltam addig amíg meg nem tudtam, hogy apám keres, de mi lesz ha vissza megyünk, nem akarom, hogy lássa milyen esetlen vagyok. A rémálmok, a sötétben való félelmem és a viharok amik miatt éjszakákat vagyok képes virrasztani. Habár fenőt vagyok ezek a dolgok nem múltak el. A sötétben való félelmem apámnak köszönhető, ha olyan kedve volt simán megijesztett az éjszaka közepén, csak azért mert mulatságos volt hallgatni az ijedt sikolyaimat. Volt, hogy bebújt az ágyam alá és úgy tett mintha ő lenne a mumus akitől minden gyerek félt. Szörnyű volt minden amit tett velem. A vihartól is miatta félek. Emlékszem égve hagytam az olvasó lámpát mert féltem de ez neki egyáltalán nem tetszett, akkor este vihar volt dörgött, villámlott az eső úgy zuhogott, hogy az orromig sem láttam el és nagyon hideg is volt, de apámat ez nem érdekelte. Az erdő közepén laktunk sok volt a tűz amit a villám okozott, nagyobb volt a vihar mint eddig és engem egy száll alsó nadrágban és pólóban rakott ki a tornácra. Behúzódtam a sarokba, hogy ne érjen annyira az eső de semmi értelme nem volt. Egyre jobban féltem és akkor lecsapott a villám nem lehetett messze mert hallottam, hogy megreccsen egy fa. Elkezdtem szaladni felsértettem a lábam, a karom, de nem érdekelt csak futottam. Amikor oda értem a nagy házhoz ütöttem, rúgtam az ajtaját. Gemma nyitott ajtót. Mindent elmeséltem neki, akkor tudott meg mindent a Styles család. Napokig náluk maradtam nem mertem haza menni. 1 hétig maradtam náluk mikor haza mentem arra számítottam, hogy apu megfog verni ez nem is maradt el, de az össze csomagolt cuccokból már tudtam, hogy elmegyünk, akkor rá pár napra mondtam el Harrynek is mindent mert ő az ominózus estén nem volt otthon mert valami táborban volt, szerencsémre.
Az emlékek hatására könnyek csurogtak az arcomon, mind két fiú aggódva nézett engem.
-Boo jól vagy? Már vagy 5 perc szólongatunk.-szerelmem aggodalmas arca még jobban sírásra késztet.
-Félek.-nem kellet többet mondanom, tudja miért mondtam ezt. Végszóra elkezdett esni az eső, össze rogytam. Elkezdetem ordítani, önkívületi állapotba kerültem. Ettől féltem ezt nem akartam, hogy lássa. Pedig csak egy vihar én mégis ezt teszem, próbálom megállítani de nem megy. Csapkodok, ordítok, hogy ne bántson engedjen be, félek. Hazza ezt a sztorit már ismeri, de nem tudja mit vált ki belőlem. Ijedten kap fel és szalad be velem a sátorba. A mozgást eléggé megnehezíti a kapálózásom de hősiesen tűrte. Ed mögöttünk lohol és bizonyára millió kérdése van de nem teszi fel őket. Mikor beérünk kapálózásom ugyan enyhül de zokogásom nem hagy alább sőt, sikításaim értelmes szavakká formálódnak.
-Kicsim nyugodj meg apád nincs itt én vagyok az, pánikrohamod van Boo kérlek néz rám én vagyok Harry, édesem kicsi Tommy kérlek szeretlek, nyugodj meg én vagyok. Kicsim. Shh.-zokogásom enyhül az ordítozást is abba hagytam viszont testem remeg.
-Hazza, a vihar. Félek.-össze gömbölyödöm ölében. Fejemet nyakába hajtom, hozzá bújok akár egy cica.
-Ne félj kicsikém én itt vagyok, nem kell ki menünk, bent maradunk.-Ed még mindig nem szólal meg, rá mosolygok köszönet kép ami elég bárgyúra sikeredett de nem érdekel.
-Ne haragudj, hogy ezt látnod kellet, sajnálom, hogy ezt láttad először.-szégyenemben vissza bújtam Hazza nyakába mire ő kuncogni kezdett.
-Ugyan Lou hát nem ismersz fel? Régen mikor Harryéknél nyaraltam találkoztam veled. Sokat játszottunk együtt, már el is felejtettél? Ja és ami az előbbit illeti már nem egyszer láttalak így, mikor kicsi voltál volt olyan, hogy elkapott a pánikroham akkor még nem tudta Harry, hogy mit kell csinálni, én mutattam meg neki.-most, hogy így jobban megnézem rémlik valami egy vörös hajú kisfiúról de a pánik rohamról nem nagyon sok. Ilyenekre általában nem emlékszem amit nem is bánok annyira.
-Igen már emlékszem és nagyon köszönöm.-barátságosan kezet nyújtottam mire felnevetett és magához húzott. Ölelése jó esett.
-Oké elég legyen, Ed ne hajts a pasimra.-Hazza mérges hangjára elváltunk.
-Ugyan már Hazzy most mi bajod?-Ed szemöldök húzogatva nézett rá, arckifejezésétől kuncogtam, de Harry arcát elnézve próbáltam vissza fojtani a nevetést.
-Hazzy? Tényleg ez most komoly?-duzzogva tárta szét kezeit amivel majdnem lecsapott.
-Nekem tetszik, Hazzy.-elvigyorodtam és nem bírtam tovább, nevetve dőltem hátra. Nem tudom, hogy Ed azért kezdett röhögni mert viccesnek érezte a helyzetet vagy Harry arcát vagy éppen az én röhögésemen röhögött. Harry csodálkozva nézett rám amitől zavarba jöttem és abba hagytam a nevetést.
-Most mi az?-kezeimet arcom elé helyezem, hogy ne lássa ahogy elpirultam de kezeimet lefogta fejem két oldalán és rá ült csípőmre. Idő közben Ed is felszívódott, fogalmam sincs hova.
-Édesen nevetsz és cuki vagy mikor elpirulsz.-már majd nem megcsókolt mikor megcsörrent a telefonom. Hazza morgott egyet és felvette.
-Igen?-nem hallottam, hogy ki van a másik oldalon de jobban lefoglalt a csípőmön ülő szépség aki a fenekével nyomja az ágyékom. Alig észre vehetően elkezdtem mozogni.
-Igen jól van, volt egy kisebb pánik rohama, de rendben van.-gondolom anyuval beszél. Egyre szűkebb a gatyám, de nem merek szólni. Kicsit gyorsítottam a tempón, kezeimet derekára helyeztem és megemeltem kicsit. Gondolom azt hitte azt akarom, hogy leszálljon rólam.
-Oké amint történik valami hívlak, de nekem most mennem kell. Lou minden rendben, ha nem engedsz el úgy nem tudok leszállni.-jelentőség teljesen néztem rá mire kajánul elvigyorodott és lejeb csúszott.

13.rész

Sziasztok!!!!

Vissza téteeeeem!!!!!!!!!!

Itt is van az újabb rész és a végén egy nem várt személy bukkan elő

De sajna, hogy ki is az a személy az csak a 14.részben derül ki!!

Mivel vége van a tábornak ezért talán naponta vagy 2 naponta 

tudom hozni a részeket De ezt nem garantálom!!!

Remélem tetszik ez a rész is és nem lett nagyon unalmas,

Sajnálom, hogy ennyire rövid lett de kérlek nézzétek el 

nagyon fáradt vagyok!!

Lehet, hogy később jelentkezem egy Larry novellával nem tudom 

De ha valami kérdésed vagy kívánságod van, esetleg szeretnél egy 

Névre szóló Bromance novellát akkor írj Facebookon......

Kellemes nyarat és Jó olvasást!!!

Louis
A tudat, hogy az apám engem keres megrémiszt. Félek, hogy újra nála kötök ki. Már megszoktam a Tomlinson családot, szeretem őket, na meg itt van Harry, Gemma, Robin és Anne nekem ők a második családom és tudom, hogy ha vissza kerülnék apámhoz a közelükbe nem engedne. Végre úgy érzem boldog lehetek erre tessék, mindig történik valami. Úgy látszik ez a sorsom, örökké szomorúnak lenni. Mikor Hazza karjaiba vetettem magam és nagy nehezen kinyögtem mi a bajom, lefagyott. Tudja milyen az apám, tudja, hogy bármire képes, de itt van nekem ő és tudom, hogy megvéd ez bizonyítja a körém fonódó erős karjai amiben biztonságban érzem magam, édes szavai amit fülembe suttog, hogy megnyugodjak. Igazából nem is attól félek, hogy apám megint bántani fog, attól félek, hogy elveszítem azokat akiket annyira megszerettem és családomnak hívtam, nem akarom őket elveszíteni, de ehhez nem engedhetem, hogy apám a közelembe férkőzőn. Harry nagyon aggódik, érzem rajta a remegést amit a vissza fojtott dühe vált ki belőle. Ránézek és elcsodálkozom, hogy hogyan voltam képes eldobni magamtól ezt a szépséget, nem is értem miért tettem. Elmosolyodom amitől zavartan néz.
-Boo minden rendben? Furcsa vagy.-hát igen csakis én lehetek rá képes, hogy kitudja mennyi idő zokogás után csak úgy elvigyorodom.
-Csak azon gondolkodtam, hogy miért is löktelek el magamtól, hisz egy csoda volt az enyém és én eldobtam magamtól csak azért mert nem tudom elfogadni magam és te olyan csodálatos vagy én meg....-nem kellet befejeznem értette, hogy mit is akarok. Fejcsóválva szorított magához és elég romantikus hangulat lett volna mert időközben a nap is lemenőben van és a parton voltunk miután Hazza nagy nehézségek árán ki vonszolt ide.
-Édesem, egy aranyos, cuki, szexi srác vagy csoda szép szemekkel, imádni való mosollyal. Csodás vagy minden szempontból és ez csak a külső. Imádom, hogy olyan vicces vagy, hogy mindig tudod mit kell mondani, hogy sosem akarsz felnőni és legyél akármilyen móka mester mindig tudod kezelni a komoly helyzeteket is. Ott vagy ha kellesz és bár gazdag lettél mindig az a kisfiú vagy aki régen voltál és én ezt imádom.-nem tudtam, hogy ezt gondolja rólam, még, hogy én cuki és szexi? Szavai mélyen érintett és újra és újra belé szerettem.
-Hazza én....nem is tudom mit mondhatnék, köszönöm, hogy vagy nekem. Annyira szeretlek és ne haragudj ha fájdalmat okoztam...szeretlek Hazza és életem legboldogabb napja volt mikor vissza kaptalak és nem akarlak elveszíteni soha többé.-megfordultam ölében, hogy szembe legyek  vele és megcsókoltam. Tudom, hogy lesznek nehézségek az életben és vitázni is fogunk de szeretem és senki nem fog elválasztani minket egymástól mert szeretjük egymást.
-Oh de cukik. Jaj gyerekek ez olyan nyálas!-egy nem várt személy bújt elő a fák takarásából. Megijedve pattantam fel barátom öléből és fülig vörösödve álltam. Hazza is fel állt és közelebb ment............

12.rész

Sziasztok!!

Itt is van az ígért rész :) 

Remélem tetszik és az utolsó mondat nagy hatással lesz a továbbiakra!!

 És igen tudom megint nincs benne erotika :) 

ebbe megint csak nem volt helye ezért nem is írtam bele. 

De az még pár részig ilyen lesz. Sajnálom de kell bele egy kis zűr :) 

Remélem ezzel nem rontottam el és még élvezhető a sztori!!

1 hétre még búcsúzom tőletek mert táborba megyek :)

Nem sokára ismét jelentkezni fogok!!!!

És a Cool Girlsel közös blogunkba is nézzetek be!!!!!!!!

Kellemes nyarat és Jó olvasást !!!!

 

Louis
Reggel arra keltem, hogy mozog a párnám. Furcsállva felemeltem a fejem és Hazza zöld szemeivel találtam szembe magam. Nagyot sóhajtottam és felkeltem.
-Most már ez lesz? Figyelmen kívül hagysz?-hangja szomorúan csengett ami a szívemig hatolt. Lehajtottam fejem, hogy ne lássa a könnyeimet. Állam alá nyúlva felemelte a fejem.
-Ne haragudj, én csak...össze vagyok zavarodva........Hazza idő kell.-szinte a szájára suttogtam olyan közel hajolt hozzám.
-Nem haragszom de kérlek ne lökj el magadtól, könyörgöm.-arcát vállamba fúrta és ott zokogott. Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz. Finoman végig simítottam hátán félve a reakciójától.
-Hazza, édesem....néz rám.-könny áztatta szemekkel nézett fel és újra a kis sebezhető kölyöknek éreztem magam. Óvatlanul hajoltam szájára nem foglalkozva a következményekkel. Az érzelmek elragadtak, szívem őrült tempóban vágtázott, tenyerem izzadt és a testem Harryre vágyott, csakis rá. Óvatosan döntöttem le a hátára, felé mászva csókoltam tovább. Agyam hátsó zugában hangosan ordított a kis angyal, hogy hagyjam abba míg az ördög, hogy azonnal tegyem magamévá. Lassan leszakadtam szájáról és felültem. Kipirult arccal ültem csípőjén, szégyenkezve nézetem el, nem mertem ránézni. Én mondtam, hogy idő kell erre letámadom.
-Harry kérlek ne haragudj.-reménykedve néztem rá. Óvatosan letolt magáról és felállt.
-Megértem, hogy időre van szükséged, de akkor te is értsd meg, hogy nekem ez milyen nehéz. Nem érhetek hozzád, nem támadhatlak le mert félek a reakciódtól erre te lekapsz. Bevallom nagyon jól esett de a szívemmel játszol.-könnyek csordogáltak az arcán és az enyémen is. Hátat fordítva nekem ment ki a sátorból. Már mentem volna utána mikor megcsörrent a telefonom. Anyu, pont ő kell nekem.
-Anyu.-hangomon érezhető volt, hogy sírok. Teljesen letaglózott és szíven ütött amit Hazza mondott de igaza is volt.
-Kicsim azt hiszem van valami amit tudnod kellene.-anyu hangja remegett. Össze húztam szemöldökeimet és felkészültem a legrosszabbra is. Viszont amit anyu mondott az teljesen romba döntött. Vissza jöttek a rég múlt emlékei, remegtem a félelemtől. Újra itt van. Nem köszönve el anyutól dobtam el a telefont és robbantam ki a sátorból egyenesen Hazza karjaiba.
-Harry újra itt van.-zokogásomtól nehéz volt kivenni mit akarok mondani. Harry karjai erősebben tartottak, gondolom megijedt a kirohanásomtól.
-Shhh Lou nyugi, ki van itt?-hátam és hajam simogatta megnyugtatás képpen de nem sokat segített.
-Apa, ki engedték. Hazza engem keres..........

11.rész

Sziasztok!!

Habár azt mondtam, hogy 2 hétig nem leszek még is akadt pár órám :)

 Nem lett túl hosszú ugyan de a történetre nagy hatással lesz ez a rész.

Remélem elnyeri a tetszéseteket!!

 Köszönöm a 17 feliratkozót nagy örülök neki :) 

Lehet, hogy holnap hozom a 12.részt de ez egyáltalán nem biztos!!!

Kellemes nyarat és jó olvasást :)

Louis
-Nora mi a baj?-óvatosan simítok végig hátán, hogy ne ijedjen meg.
-Mi bajom lenne? Csak elloptam Jade telefonját és előle bujkálok.-mosolyogva vállat rántott és elrohant. Fejemet rázva megyek vissza a sátorba ahol Hazza szunyókált. Elmosolyodva betakarom és magamhoz véve a tisztálkodásra való dolgaimat a folyóhoz baktatok. Ledobom a cuccokat és a telefonomat felvéve tárcsázom anyut.
-Szia kicsim.-anyu bársonyos hangja kicsit megnyugtatott habár nem voltam ideges.
-Szia anyu, mi a helyezett? Mikor jöttök?-hangom fáradtan csenget. Minden napos álcám lehullott.
-Nincs semmi kicsim és ott, mi van Harryvel?-anyu tud rólam mindent, tudja mit érzek, mit gondolok és, hogy mit akarok még akkor is ha én nem.
-Nem bírom anyu én lefeküdtem vele. Félek, hogy neki csak ennyi volt. 10 év telt el és én már alatta nyögök ahelyett, hogy jobban megismertem volna. Abba kell hagynom! Még ma haza megyünk és minden megváltozik, nem keresem a társaságát és nem közeledem hozzá csakis barátilag.-elszántan bólintottam. Könnyeim patakokban folytak arcomon, lábaim remegtek.
-Biztos édesem? Elvégre szereted őt, nem?-anyu hangja kétségbe esett volt. Nagyon megszerette a Styles családot és nekem is csak jót akart.
-Nem, egyáltalán nem biztos és igen persze, hogy szeretem, de nem akarom elveszíteni! Ha össze jövünk és esetleg szakítanánk akkor nem csak a legjobb barátom veszítem el hanem a szerelmem is, 10 év nagyon sok idő és mindent elsiettük, pár hét alatt idáig jutottunk és igen lehet, hogy rengeteg dolgot megtudtam róla és ő is rólam de ezt akkor sem csinálhatjuk! Nem is ismerem vagyis de...de még sem...jaj anyu úgy össze vagyok zavarodva.-zokogva estem térdre és azt kívántam, hogy anyu bárcsak itt lenne és átölelne.
-Édesem tudom mennyire rossz neked de a legjobb lenne ha most megfognád magad és beszélnél Harryvel. Mond el neki mit gondolsz, mit érzel. Kicsim biztos vagyok benne, hogy megfog érteni. Sajnálom édesem de nem tudok mást mondani és mennem is kellene, ígérem még hívlak. Puszi.-leejtettem magam mellé a telefont és tovább zokogtam.
-Miért nem mondtad?-ijedten hátra néztem és egy megrökönyödött Hazzat láttam magam előtt. Szemeiből könnyek csordogáltak, válla leesett.
-Hazza, én....sajnálom de nekem ez így túl gyors.-fejemet lehajtva állok elé.
-Semmi baj, igazad van. Ne haragudj,  hogy úgy letámadlak mindig. 10 év tényleg rengeted idő és pár hét alatt tényleg nem lehet bepótolni. Maradjunk csak barátok?-reménykedve nézett szemembe.
-Barátok.-hangom bizonytalanul csengett. Szomorúan néztem Hazzara aki egy bólintás után megfordult és vissza felé vette az irányt.
-Akkor pakoljunk és mennyünk haza.-nem nézve felém ment tovább. Furcsállva felnéztem és közöltem a tényt miszerint itt ragadtunk.
-Hazza, nem tudunk haza menni anyuék mind a kettő kocsit elvitték és ha jól tudom már Jadeék is elmentek.-megállt és felém fordult aprót bólintott miszerint tudomásul vette mondandóm és tovább ment. Megfogva cuccaimat mentem vissza a sátorba.
A nap további része pocsékul telt. Hozzám sem szólt, még felém sem nézett.
“Nesze neked Tomlinson ezt is elszúrtad!“ Lelkiismeretem már azóta ezt kántálja, hogy megláttam Hazzat a folyónál. Tudom, hogy elszúrtam de mit tehetnék? Nem mehetek oda és mondhatom azt, hogy felejtsük el és kezdjük előröl. Nem menne. Hagynom kéne kicsit és aludni. Már beesteledett és aludnánk, de gyilkos hideg van és majd megfagyok. Össze vissza mocorgok és reménykedem benne, hogy nem keltem fel Harryt.
-Miért nem alszol?-ennyit arról, hogy nem keltem fel.
-Nem bírok aludni nagyon hideg van.-felé fordulva látom, hogy ő sem épp a melegtől bolondul meg.
-Gyere.-felnyitja a hálózsákját arra ösztönözve bújak oda. Bár most mondtam, hogy nem közeledem felé mégis hozzábújtam. Végül egymás karjaiban aludtunk el. Tudom, hogy ez holnapra kínos lett, hisz “szakítottunk“ vagy mi. De nem érdekelt, hogy mi lesz holnap és minden bizonnyal meg is fogom bánni, jól esett a karjai között lenni. Még egyszer, utoljára.

10.rész

Sziasztook!!

Nagyon köszönöm a 3400!! látogatót!!!

A kommentek száma eléggé csökkent amit sajnálok

De megértem. Tudom, hogy nem a legjobb a történet. 

Számomra eléggé sablonos és rossz az írás mód és minden más...

Lehet lerövidítem és csak 15 részes lesz még nem tudom.......................

Majd meglátom...

Amióta elkezdtem a blogot azon töröm a fejem, hogy jó ötlet volt-e bele kezdeni mert 

Igen tudom, hogy van pár ember akinek tetszik...........És őket nem szívesen hagyom cserben:(

Kellemes Nyarat és Jó Olvasást!!!

 Louis
Nem tudom mit gondoljak Hazza már vagy negyed órája oda van. Felpattanok és ara megyek amerre elindult. Furcsállva bámulom, hogy telefonál már megint, szerencsémre ki hangosította.
-Nyugi már haver nem lesz semmi baj.-egy mély férfi hang szólal meg de nem az apja, gondolom az egyik haverja.
-De Ed, én még szűz vagyok! Mi lesz ha kinevet vagy ha fájni fog? Félek.-ezek szerint Ed. De Hazza félne tőlem, mármint a szextől? És hátulról szűz vagy nem volt még lánnyal, amit kötve hiszek.
-Harold szed össze magad nem fog kinevetni és ha szűz vagy akkor mi van? Semmi, amit elmondtál róla tuti vigyázni fog rád. Amúgy meg, leszoptad baszki akkor mi a faszomtól félsz? Ne szemérmeskedj te idióta!-röhögött fel. Hazza tényleg fél! Ennek az Ednek igaza van nem nevetném ki vigyáznék rá hisz szeretem. Az utolsó mondatott nem értettem, lehet a beszélgetés elején szóba jöhetett valami amiről lemaradtam.
-Jaj de Ed ő már tuti nem szűz! Biztos hogy milliónyi pasija volt már és én?- nem volt még barátnője vagy pasija ezt meg hogyan?
-Haver ha nem egy éjszakás kalandokon éltél volna akkor tudnád milyen egy kapcsolat!-szóval a hosszú távú kapcsolatól fél. El mosolyodtam ahogy figyeltem meztelen testét mivel még mindig nem volt képes felöltözni. Nesztelen léptekkel mögé álltam és átöleltem derekát, hirtelen érintésemre megugrott.
-Lou...te mit keresel itt és mennyit hallottál?-idegesen megfordult karomban minden hová nézett csak rám nem. Álla alá nyúlva felemeltem fejét, hogy nézzen rám.
-Hazza édesem nyugodj meg, mindent hallottam,  de nem kell félned vigyázok rád, és nem foglak kinevetni!-puszit adtam szájára amit csókká alakította.
-Srácok mit csináltok? Hahó!!-Haz barátja hangjára ugrottunk szét.
-Éppen leszopni készültem szóval nekem mennem kell Ed majd beszélünk.-Hazza nevetve rakta le a telefont és számnak esett. Nevetve kapott fel, lábamat dereka köré fontam karjaimat pedig nyaka köré tekertem. Keze fenekemen volt és bele markolt amitől bele nyögtem a szájába. Szájáról áttértem nyakára amit megszívtam.
-Azt akarom, hogy megdugj!-kijelentésemre megmerevedett mire lepattantam róla.
-Azt akarod, hogy én......én...dugjalak meg?-édesen dadogott, arca elpirosodott mire elmosolyodtam. Közelebb léptem és karjánál megfogva húztam vissza a sátrunkhoz. Vágytól fűtve löktem be a sátrunkba. Utána mászva rávetettem magam. Nyakát csókoltam, szívtam és haraptam. Kezem elkalandozott testén, számmal egyre lentebb hallattam testén. Mellbimbóin elidőztem kicsit, köldökébe bele csókoltam, V vonalát megharaptam mire kiengedett egy nagyobb nyögést. Megmarkoltam farkát mire hajamba markolt.
-Kérlek!....Tommy......könyörgöm.-húzta hajam ami fájt de nem tudott érdekelni. Számba vettem büszkeségét mire felkiáltott. Rá markoltam heréire mire nyögött egy nagyot.
-Mit akarsz Hazz...hmm?-fel kúsztam hozzá és kezemmel fojtattam tovább kényeztetését.
-Kérlek...Tommy....Szopj le!-felordított mikor hirtelen nyomtam le farkát a torkomon. Szabad kezemet hátra vezettem és próbáltam kitágítani magam. Nyögései egyre hangosabbak lettek. Csak reménykedni merek benne, hogy senki nem fog megzavarni minket.
-Ahh...Tommy..istenem olyan jó....el..elfogok menni....Tommy.....Ahh.-gyorsítottam mire egy ordítással a számban ment el de nem hagytam lenyugodni ugyan úgy fojtattam mire újra megkeményedett. Mikor eléggé felizgult és én is elég tág voltam elengedtem farkát és fölé helyezkedtem. Mikor meglátta mire készülök próbált letolni de egy hirtelen mozdulattal bele ültem. Míg ő a gyönyörtől én a fájdalomtól nyögtem fel. Rá borultam mellkasára és ott próbáltam megszokni. Nyakamat szívta elterelés képen. Lassan elkezdtem mozogni ami bár feszített még, egyre jobban lepte el agyamat a vágy. Egyre gyorsabban mozogtam rajtam, néha köröket és nyolcasokat írtam le csípőmmel. Egyre közelebb éreztem magam a csúcshoz de egyedül képtelen voltam elmenni. Hazza kezét farkamra raktam mire elkezdett fejni.
-Elfogok menni.-ordítottam fel mikor megéreztem Hazza örömnedvét amitől én is elmentem.
Pihegtem még rajta és leakartam szállni de rám szorított mire nyögtem egyet és vissza estem rá.
-Ne még ne, olyan jó így, de ha fáj akkor leszállhatsz.-simított végig hátamon. Nekem is kényelmes volt így ezért maradtam. Egy kis idő után újra elkezdett bennem mozogni mire felnevettem és rá néztem.
-Tényleg Hazz komolyan?-nevetve csókoltam meg és szálltam le róla. Meztelenül kiléptem a sátorból azzal a szándékkal, hogy lefürdök de megláttam egy síró Norát a fának dőlve ülni.

9.rész

Sziasztok!!!!

Köszönöm a kommenteket az előző részhez!!! 

hétfőn elutazom és nem biztos, hogy tudok lenni ezért lehet hogy a blog 2 hetes szünetre megy de utána ugyan így fojtatni fogom!!!! 

A szavazatokat is nagyon köszönöm!!  

Kellemes nyarat :) jó olvasást

Louis
Harry füstölögve ordibált Norával, hogy mit képzel, hogy rá mászik a pasijára. Én lefagytam a “pasim“ szónál. Együtt vagyunk egyáltalán? Én ehhez sötét vagyok. Hazza önkívületi állapotban ordibált, Nora remeget, én meg lefagytam. Muszáj volt leállítanom Hazt, Nora megijedt tőle. 
-Harold!-nem hívtam még így, erre hamar felkapta a fejét és megilletődve nézet rám. Hangja elhalt, dühe alább hagyott. Szégyenkezve, lehunyt szemekkel kért bocsánatot. Magamba megveregettem a vállam. Vigyorogva Hazza mellé léptem és átöleltem derekát. 
-Kérlek....ne haragudj amiért rá ordítottam. Minden jogod meg van ahhoz, hogy vele legyél. Mi nem járunk.-kitépte magát karjaimból és elszaladt, gondolom vissza.
-Ne haragudj! Nem kellet volna rád másznom.-lehajtott fejjel lépet közelebb. Megsajnáltam, szegény nem tudhatta mi van, volt vagy lesz köztünk Hazzával. Mosolyogva hajoltam le és adtam puszit ajkaira. 
-Semmi baj, nem tudhattad.-elvörösödve nézett fel rám és megölelt.
-Szereted!-nem kérdés volt inkább kijelentés. Mosolyom nagyobb lett, egy vad idegen lány előbb észre veszi, hogy belezúgtam a legjobb barátomba mit Ő maga. Ironikus.
-Igen szeretem.-mosolyogva elhúzódott és egy puszi után ő is elment. Futva mentem vissza a tábor helyünkre. Hazza egy fának dőlve sírt. Elmosolyodtam, megfogtam derekát és az asztalnak löktem, hogy hasaljon rá. A meglepődéstől nyikkant egyet.
-Nos kicsikém emlékszel mit csináltunk mielőtt megzavartak minket?-kéjesen búgtam fülébe de ellökött és felkelt.
-Ezek után.....Te....Kitudja mit műveltél volna azzal a csajjal ha nem lépek közbe!-sírva üvöltött velem. Kereste a szavakat vagyis zavarban van. Huncutul mosolyogtam és közelebb léptem.
-Nem érdekel az a lány, csak te és alig várom, hogy benned legyek.-nyelvemet végig húztam torkán mire nyögött.
-Vissza....ahh.....Csókoltál?-belenyögött a mondatba amire jobban  szívtam érzékeny pontját. -Nem, nem csókoltam vissza egyből ellöktem, akkor jöttél te. Már elakartam mondani, hogy egy Hazza nevezetű férfit szeretek akit keményen fogok dugni és ő engedelmeskedik majd nekem mivel én nyertem a fogadást.-lekaptam a ruháimat és egy törölközőt magamhoz véve indultam fürdeni.
-Most mit csinálsz?-nevetve futott utánam, már nem haragszik. Derekamnál fogva húzott magához és nyakamba csókolt. 
-Megyek fürdeni, de ne gyere velem mert szégyenlős vagyok.-kezdtem el takargatni magam mire nevetve egy fának lökött és ő is ledobta ruháit. 
-Láttam ahogy megdugsz egy gumibabát és egy műanyag gyümölcsöt dugtál fel magadnak. Nincs okod takargatni magad.-felsőtestem csókoltam végig térdre vetve magát előttem. Kezét végig húzta hosszomon és ráérősen kezdte el kiverni. Hátra vetett fejjel nyögtem és akkor megéreztem magam körül puha ajkait. 
-Jézus srácok csináljátok valami kevésbé nyilvános helyen.-röhögött szemét takarva Jade.
-Kibaszottul nem izgat, hogy ki lát meg! Az istenért Hazza szopjál már mert mindjárt elmegyek.-a vágy teljesen ellepte az agyam. Rátoltam Hazza fejét a farkamra mire készségesen kezdett el bólogatni. Jade nevetve ment el magunkra hagyva minket. 
-Hazza már nem kell sok.-nem vagyok benne biztos, hogy hallotta de egyre gyorsabban csinálta és a heréimre is rámarkolt amitől ordítva mentem el a szájába.
-Ez....fantasztikus ..volt.-még mindig lihegve magamhoz húztam egy csókra. Már belefeledkeztünk volna egy más szájába de elkezdett csörögni Haz telefonja. Morogva hajolt le amitől tökéletes rálátásom lett a fenekére.
-Igen anya?-hidegen hagyott, hogy az anyával beszél letérdeltem elé és a számba vettem mire nyögött egyet. Tisztán hallottam Anne szavait, jobb esetben elnevettem volna magam de tele volt a szám.
-Nyugi anyu csak bele rúgtam valamibe.-lihegett a telefonba. Letoltam a torkomig mire hörögni kezdett.
-Istenem....így.-szerintem megfelejtkezett az anyjáról. Újra és újra lenyomtam a torkomon.
-Kicsim minden rendben?-Anne gyanús hangját hallottam meg mire Hazza farkával a torkomban nyeltem egyet mire akkorát nyögött, hogy majdnem elmentem.
-Ihhgen....rendben...uhh igen.-mozgatni kezdte csípőjét én meg hagytam. 
-Oké szerintem majd vissza hívlak.-Anne belekuncogott a telefonba, gondolom tudatosult benne mit művel a fiacskája.
-Igen szerintem is jó ötlet.-eldobta a telefont és hátra vetett fejjel nyögött. Tudtam, hogy közel van ezért elkezdtem gyorsítani. Egy üvöltéssel ment el.
-Te...nem vagy..normális.-mosolyából tudtam, hogy nem haragszik. Felálltam és újra neki indultam fürdeni. Hazza mint egy pincsi követett. Gyorsan lefürdöttünk és vissza mentünk kaját csinálni. Viszonylag gyorsan elkészültünk és falatoztunk is.
-Nos mivel én nyertem ezért azt akarom, hogy sztriptízelj nekem.-kajánul elmosolyodtam.Kezemet combjára vezettem.
-Kérésed számomra  parancs.-boldogan pattant fel és ment a sátorba. Jó estének nézünk elébe.

8.rész

Sziasztok!!!

Nagyon szépen köszönöm a 14 (!!!) feliratkozót és a látogatókat is!!

Viszont kicsit szomorú vagyok mert nem érkezett csak

 egy komment de nagyon köszönöm Xaranak!!!!

Ebben a részben nem lett annyi erotika ne haragudjatok 

de nem voltam képes olyat most bele írni, az is kiderül ki nyerte a fogadást!!!!!! 

Kérlek kommizatok!!!! :)

Kellemes nyarat és jó olvasást <3

Louis

Nem tudom mennyi idő telhetett el mire egy aggódó Harry térdelt mellettem. 

-Hey Boo nyugi, shhh semmi baj.-megnyugtatóan simogatta hátam de eszembe jutott a telefon beszélgetés. Kipattantam a karjai közül és elfutottam a tóhoz. Tudtam, hogy Haz követ de nem érdekelt. Megfogta karomat és kigáncsolt, rám esett egy elég érzékeny pontra tenyerelve. Lelöktem és felhúzva lábaimat zokogtam.

-Az istenért Louis elmondanád mi a bajod?-morogva pattantam fel és önkívületi állapotban kezdtem vele ordibálni.

-Mi a bajom? Hát az drága barátocskám, hogy átvertél! Van  barátnőd és mégis azt próbálod kiprodukálni, hogy dugjalak meg! Miért csinálod ezt velem?-könnyeimtől nem láttam, vállam rázkódott, zokogva estem térdre.

-Mi...Miről beszélsz? Milyen beszélgetés?-Hazza értetlen arckifejezéssel  térdelt előttem. gyengéden megsimogatta arcom és puszit adott ajkaimra.

-Hát akivel beszéltél telefonon.-hangom erőtlen volt, sírásom abba maradt csak a szipogásomat lehetett hallani. Hazza elmosolyodott és megcsókolt.

-Nem a barátnőm, én teljesen meleg vagyok Lou. Akivel beszéltem az az unokahúgom volt, Lana. Nagyon ritkán látom mivel Írországban laknak.-megilletődve néztem rá. Mikor tudatosult bennem mit mondott elröhögtem magam. 

-Milyen szerencsétlen vagyok, ne haragudj Hazza.-nevetve csókoltam meg de akkor tudatosult bennem még valami. Kaján mosollyal az arcomon néztem rá. 

-Hazza baby az előbb megcsókoltál és a fogadás még mindig tart!-szája lekonyult mint aki mindjárt sír de a szemei körül a nevető ráncok ott voltak.

-Oh ez milyen kár vesztettem.-nadrágon keresztül markolta meg büszkeségem mire akkorát nyögtem, hogy a madarak is megijedtek.

-Légy kemény ne finomkodj.-kéjesen suttogta fülembe. Megfogtam kezét és vissza vezettem a sátorba. Ledobtam a pólóm mire mellbimbómra cuppant. Hátra vetett fejel nyögtem egyet. Nadrágon keresztül simogatott amivel az őrületbe kergetett. Testemet átjárta a kéj. Lábaimat dereka köré fontam és fordítottam a helyzetünkön. 

-Hahó.-valaki “kopogott“ a sátron mire kelletlenül lekászálódtam Hazzáról. Felvettük a pólót és kimentünk. 4 lány és két fiú állt velünk szemben vigyorogva. 

-Bocs a zavarásért de megláttuk, hogy itt vagytok és gondoltuk csatlakozunk.-szólalt meg a fekete hajú.

-Én lennék Jade.-ezek szerint Jade. Ajkában egy piercing volt, fekete rövid haja és kék szeme volt. 

-Ő Cassy.-mutatott egy barna zöld szemű lányt aki agyon volt tetoválva.

-Jessy.-egy szőke akinek ki volt mindene.

-És Nora.-egy gyönyörű hosszú barna hajú, kék szemű lány. Se tetkó, se piercing. 

-Criss és Rob.-mutatott a két srácra akik Jade és Cassy derekét ölelték át. Gondolom járnak.

-Nagyon örülünk én Louis vagyok ő pedig Harry.-mutattam magamra utána Hazzára. 

Miután mindenki ismert mindenkit és beszéltünk pár szót. Jade felvetette, hogy felelsz vagy merszezünk. Éreztem, hogy nem kellene de magasról tettem rá. Körbeültünk jobb oldalamon Hazz, balomon Nora. Cassy pörgetett és Jessyn állt meg. Cas gonoszan össze dörzsölte kezeit és feltette az átlagos kérdést mire Jes felelt.

-Tudsz mély torkozni?-rezzenéstelen arccal tette fel a kérdést mire Jessy tök természetesen igennel válaszolt. Lement pár kör mikor Hazza pörgettet és nagy szerencsémre nálam állt meg az üveg. Idő közben a pia is előkerült ezért huncut mosollyal nézte Hazza szemeibe.

-Izgass fel.-fel sem tette a kérdést mivel nem is volt rá szükség. Előröl az ölébe ültem és elkezdtem mozogni, ajkaimat övére tapasztottam és elkezdtünk csókolózni. Már jócskán dudorodott a gatyám de nem álltam le. Hazza a csípőmet fogva dől hátra. 

-Jól van fiúk ennyi elég volt.-röhögött Rob. Lihegve lemásztam róla és egy utolsó csókkal vissza ültem a helyemre. 

-Wow srácok ez nem volt semmi. De szerintem mi mennyünk mert már késő van és kanos is vagyok.-pattant fel Cris magával húzva barátnőjét. Mikor mindenki elment mi is lefeküdtünk aludni. 

Arra keltem hogy valaki bökdös. Kinyitva szemeimet Norával találtam szembe magam. Kacéran mosolygott és intett a fejével, hogy kövessem. Pillantásom a békésen szunyókáló Hazzra esett. Nora a tóhoz vezetett és leült az egyik farönkre. Mikor én is helyett foglaltam beleült az ölembe és majdnem megcsókolt mikor elrántottam a fejem.

-Nora mit csinálsz?-letoltam magamról és felálltam. Láttam rajta, hogy nem tettszik ez neki de nem akartam tőle semmit.

-Igen az engem is érdekelni, hogy mit csinál.-megfordulva egy mérges Harryvel néztem farkas szemet.