19.rész

Sziasztoook!!!!

Itt is lennék a következő résszel ami kicsit érzelmes lett, de van benne 18+!!!!!!

Rövid is lett és nem is annyira jó, de próbálkoztam :( Még mindig kórházban vagyok ami megnehezíti az írást!!!!

Szeretnék reklámozni bár blogot amit egy nagyszerű író ír!!! 

Cool Girls ( Katy Clark) gondolom ismerős számotokra :) 

Egy nagyszerű író akinek rengeteget köszönhetek és ha ő nincs akkor ez a blog sem lett volna!!

Több blogot vezet egyszerre de mind nagyszerű!! Arra kérnélek 

titeket, hogy nézetek be hozzá mert tényleg nagyon tehetséges!!!

http://shortstories-1dbromance.blogspot.hu/

http://nocontrol-coolgirls.blogspot.hu/ (ez nem rég nyílt de csodás)

http://coolgirls-hopemagic-larry.blogspot.hu/ (ebben én is segédkezem)

Kellemes nyarat és  Jó olvasást :) 

Harry
Szegény Lou, tudom, hogy nem kéne ezt csinálnom, de azt akarom, hogy kikapcsoljon és ne legyen feszült, mert nagyon is az, akár mennyire is próbálja titkolni. Keményen dörzsölöm amitől megkeményedik kezeim alatt.
-Hagyd.....ahh....abba.-nyöszörgi, tudom, hogy az zavarja, hogy nem egyedül vagyunk. El mosolyodom és rá nézek.
-Nem értelek, én nem csinálok semmit,nem látod épp videókat nézek.-kaján mosolyom nem is próbálom elrejteni. Arca vörös a vissza fojtott nyögésektől, szeret hangos lenni, de most nem engedheti ki hangját.
-Mi.....Milyen videó?-elakad a lélegzete mikor kicipzározom a nadrágját. Nem vagyok biztos tettembe ezért fel rántom és hátra húzom. Van egy kis szoba a repülő hátuljába arra az esetre ha valaki pihenni akarna.
-Kicsim hová mentek és Lou miért ennyire vörös?-anyu aggódva néz utánunk, Gemre nézve szemmel jelzek Lou nadrágjára mire elvigyorodik.
-Semmi baj anyu Lou biztos csak ideges.-hálásan nézek nővéremre. Valósággal betörök az ajtón. Lerángatom a nadrágját és térdre vetem magam.
-Te... Ne csináld...Nem vagyunk egyedül.-próbál ellökni, de már rajta bólogatok mire kienged egy nyögést. Mielőtt elmenne fel állok és kinyitom az ajtót, magára hagyva ezzel őt. Tudom, hogy ezért kapni fogok nem is kicsit, de játékos kedvembe vagyok.
-Harold!-ordítja nevem amire mindenki felém fordul. Felemelt kezekkel rázom meg a fejem, mint aki nem tud semmit. Gemma el vigyorodik és rám kacsint. Lou utánam jön, mérges tekintete láttán elgondolkodom jó ötlet volt-e ott hagyni őt.
-Nem vagy normális, de rendben te akartad.-erősen markol meg nadrágon keresztül amire össze rándulok és oda kapom a kezem. Előre dőlve tarkómra tapasztja száját és megszívja, fura érzés cikázik végig gerincem mentén amitől csak jobban megmerevedik érzékenyebb tagom. Nagyot sóhajtok és fel állok. Egyenesen anyuékhoz megyek.
-Mennyi időnk van még szállunk? Aludhatok egy keveset?-reménykedve nézek rájuk, hogy legyen épp elég időm.
-Hát mivel csak nem rég szálltunk fel és Texas nagyon messze van, bőven van időtök aludni.-anyu megértően simítja meg arcomat. Megfordulva rákacsintok Louisra és a szobába megyek, kíváncsi természete nem bírja sokáig és utánam jön. Kanos tekintettel néz végig rajtam, lassú mozdulatokkal veszem le a pólóm, lefekszem az ágyra csípőmet megemelve veszem le a nadrágomat, bokszerem tökéletesen kiadja megkeményedett férfiasságom. Louis beszívja a levegőt, éhes tekintettel néz végig rajtam, pillantása elidőzik alsó felemen és tudom ennyi elég is volt. Bár kicsit feszélyez, hogy a szüleink itt vannak, de mindkettőnkkel el akarom feletetni az elmúlt nap eseményeit. Erotikus mozdulatokkal csúsztatom le magamról az utolsó ruha darabot is ami a testemet takarja, Lou felnyikkan és megmarkolja magát. Kezemet végig simítom nyakamtól egészen a farkamig, lassan mozgatom magamon kezemet. Louis szemébe nézve látom, hogy nem bírja, ledobálja magáról a ruhákat és szó szerint rám ugrik. Nyakamnak esik és erőszakosan megszívja érzékeny bőrömet, csípőjét akaratosan dörgöli hozzám. Kezemet ellöki, fejem fölött lefogja tehetetlen karjaimat. Hangom tompítása képen bele harapok vállába.
-Elég....kérlek Lou.....Gyere vagy....Felrobbanok.-kérésemnek eleget téve hagyta abba a mozgást és farkát beillesztve vágódott belém, sikításomat nem tudtam vissza fogni, nagyon fáj, pár könny csepp legurul arcomról mire Lou leáll az eszeveszett tempóval.
-Hazza? Istenem, édesem...én annyira sajnálom, nem akartam fájdalmat okozni.-sajnálkozó tekintete kicsit elterelte a figyelmem és az, hogy megállt kicsit jobb lett.
-Semmi baj Lou, rendben vagyok csak fájt, de már jobb.-kicsit elmosolyodom. Még érzek fájdalmat, de próbálok ellazulni, testem próbál alkalmazkodni és úgy látszik sikerül is. Csípőmet fel billentem mire Lou lenyom derekamnál fogva és kicsúszik belőlem, felszisszenek az üresség érzetere. Lou a nadrágját próbálja felerőszakolni magára, szemöldök ráncolva nézem, hogy szerencsétlenkedik
-Ne öltözz fel kérlek, jól vagyok, folytassuk............. Lou könyörgöm gyere vissza.-megalázva kéne éreznem magam amiért könyörgöm neki, hogy jöjjön vissza és dugjon meg, de nem érzem ezt.
-Harry az előbb konkrétan úgy beléd vágódtam, hogy csodálkozom, hogy nem szakadtál szét.-tehetetlenül széttárja kezeit, a nadrágot a földhöz vágja és térdre rogy.
-Tommy? Azt akarom, hogy szeretkez velem!.-halkan mondom egyenesen szemébe nézve. Furcsa ezt kimondani, a dugás számomra az érzelem mentem szex, de a szeretkezés nem az és Louval eddig dugtunk.......... Azt hiszem. Hát mindent el kell kezdeni, fel állok és elé térdelek.
-Kérlek, szeretkezz velem. Szeress engem Lou.-csillogó szemekkel nézek rá. Szájára hajolok és megcsókolom, lassú és érzelmes, ez kell nekünk. Felállítom és az ágyhoz tolom, lefektetem rá és lehúzom az alsóját amit vissza vett. Végig csókolom nyakát és fordítok rajtunk. Lassan belém vezeti magát amitől mind ketten felnyögünk. Az érzés ahogy kitölt és tudva, hogy szeretkezünk, felül múlhatatlan.
-Oh.. istenem ez annyira jó, kérlek Hazza ne szoríts ennyire mert menten elmegyek.-lazítok magamon így gond nélkül mozog bennem. Felvesz egy lassú tempót ami mindkettőnknek megfelelő, fejét nyakamba hajtja és csókolgatja az érzékeny bőrt, lábaimat dereka köré kulcsolom és átölelem.
-Csodás ez Harry, az érzés....nem tudok be telni vele......Had gyorsítsak egy kicsit kérlek, mindjárt elmegyek.-bólintok és gyorsít ami engem is közelebb sodor a gyönyörhöz. Szinte egyszerre megyünk el. Lihegve rám dől amitől izzadt testünk egymáshoz nyomódik, imádom ezt.
-Csodás volt, köszönöm.-rám mosolyog és kihúzódik belőlem, felnyögök a hiányérzetre.
-Ki kellene mennünk mielőtt azt hiszik megbasztalak, vagy fordítva.-kajánul rám vigyorog és kacsint. Ki kellünk az ágyból és felöltözünk. Kézen fogva megyünk ki, mindenki minket bámul amolyan “tudommitműveltetek“ pillantással.
-Lou drágám miért sikítottál?-furcsállva nézünk Angelt, aztán rájövök mire is érti a sikítást, elpirulok és halkan megszólalok.
-Nem Lou volt hanem én, mert....Pók, megláttam egy pókot.-kerestem gyorsan valami kifogást ami elég gyatrára sikeredett.
-Oh értem bocsi Harry, csak Lou hangja vékonyabb és azt hittem ő volt.-habár tudom, hogy nem hitték el a pókos dolgot, sőt abban is biztos voltam, hogy tudják miért sikítottam.
Fülig pirulva ültünk le ami nekem kicsit, nagyon kényelmetlen.
-Szóval egy pók, mi?-Lou a fülembe kuncogva dőlt nekem és aludt is el perceken belül. Követve őt én is el szundítottam.