1/28.rész

Sziasztook!!!

Ne haragudjatok, hogy ilyen rövid és ennyit kellet rá várni, de a koli miatt nem tudok mindig lenni!!

A folytatását pedig hétvégén kapjátok meg!!

Harry
Sietve lépdeltem a kicsi szoba felé mögöttem Louval. Szegénykém nem érti mi a bajom, az igazság az, hogy már én sem értem. Lout magam előtt beengedve léptem utána és zártam be az ajtót.
-Lou amit mondani fogok lehet nem fog tetszeni.-mindenhova néztem csak rá nem.
-Mi az, hogy nem fog tetszeni? Hazz megijesztetsz.-kétségbe esve markolta meg felsőm.
-Nem sokára kezdődik a suli és a zsaruk nem igen akarják, hogy suliba menjünk, tudom mennyire fontos ez neked hisze nem jártál még iskolában és tudom, hogy vártad már meg minden, de nem mehetsz.-nem néztem rá, annyira sajnálom, hisz annyira várta már a sulit, már jövő képe is volt, együtt sétálunk a folyosón és sok barátunk van.
-Jaj csak ennyi, én meg már kezdtem aggódni, Hazza nem baj ha nem megyünk suliba igaz kicsit szomorú vagyok, de nem baj megértem, de akkor te sem mész ugye?-megkönnyebültem öleltem magamhoz, fejemet ráztam nemleges választ adva. Szerencsére anyu megértette, ha Lou nem megy akkor én sem. Margaret egy nagyon kedve nő, ő fog majd tanítani minket.
-Gyerekek gyertek ide kérlek.-anyu hangja nyugodt volt, de valamiért rossz érzésem támadt. Kiandalogtunk és leültünk anyuék mellé, kinézve az ablakon csodás táj tárult elénk.
-Nos még van sok időnk míg oda érünk viszont lehetséges, hogy Angelé is ott lesznek, nem tudom, hogyan de valahogy megtudták hová megyünk.-megértően bólogattunk Lou kicsit lelombozódott, de megértette és nem zavarta.
-Rendben akkor baj lenne ha elmennénk aludni.-már tényleg elhittem, hogy fáradt mikor fenekét hozzám dörzsölte.
-Persze menjetek csak.-mosolyogva felálltunk és magunkra zártuk a szobát. Vadállat módjára lökött az ágyra és rám mászott, csípője ütemesen dörzsölődött ágyékomnak amire felnyögtem.
-Édes mit művelsz?-nyakamhoz hajolt és megszívta a fülem alatt, számba haraptam és lelöktem magamról.
-Baj van nem akarod?-elszégyellve magár ült fel, elmosolyodtam és mögé ültem.
-De akarom csak majdnem elsültem.-pirulva dugtam arcom a nyakába.
-Oh értem, de Hazz én tényleg fáradt vagyok.-ellazulva dőlt a mellkasomra, átölelve dőltem hátra.
-Akkor aludjunk mert én is az vagyok.

Gemma
Vigyorogva néztem Edet, anyuéknak sikeresen elmondtuk már csak a srácok vannak.
-Kicsim szerintem mondjátok el most, nemrég mentek be nem hiszem, hogy annyira belemelegedtek volna egymásba, még.-anyu huncut mosollyal nézett az ajtóra mire bólintottam, a pótkulcsot leakasztva nyitottam be, mosoly húzódott a számra.
-Jaj, de édesek.-anyu boldogan felsóhajtott, Hazz tényleg szerelmes, de még mennyire, hogy az. Apu hozzájuk lépett és rájuk húzta a takarót.
-Nagyon aranyosak. Remélem Lousinak semmi baja nem lesz és ha ennek a cécónak vége hozzánk költözik.-sóhajtva léptem ki a szobából ahol Eleanorral találtam szembe magam.