1.rész

Sziasztook!!!
Meg is hoztam az első részt:) Köszönöm Katynek a designt imádom:) Remélem elnyeri tetszéseteket a történet. Nem tudom milyen időközönként fogom hozni a részeket ez majd kialakul.
Sok kommit és tetsziket az első részhez.

Louis
Könny áztatta szemekkel futottam végig az erdőn egyenesen faházhoz, a mi faházunkhoz. Tudtam itt az ideje elmondanom neki, de félek, mi van akkor ha nem bocsájt meg? Ha megharagszik mert hazudtam? De muszáj elmennem, nem bírom itt tovább, nem megy. Csak reménykedni merek benne, hogy meg fog érteni engem. Csak megértést vártam tőle. Félve, sírástól vörös szemeimmel nyitottam ki a kis faház ajtaját, tudtam hogy itt lesz, mindig itt van.
-Hazza, itt vagy?-hangom egér cincogásként hatott, megijedtem amikor szeretett barátom felkapcsolta a lámpát.
-Itt vagyok Boo ne aggódj, de mi a baj?-hangja megnyugtatott. Közelebb lépet és puszit hintett ajkaimra. Puha és meleg ajka bizsergést hagyott maga után az én száraz, hideg ajkamon.
-Nyugodj meg, gyere ülj le és mesélj el mindent.-kezét hátamra tette és leültünk és is le akartam ülni mellé de ölébe rántott.
-Meséltem neked apámról és, hogy nekem már csak ő maradt. Emlékszel mit mondtam neked róla és, hogy miket meséltem? Az mind hazugság volt, apám körözött bűnöző mindig költözünk, hogy ne csukják le. Szegények vagyunk. Rengetegszer lopott, csalt, hazudott és ölt csak azért, hogy nekem élelmet adhasson. Még csak 6 éves vagyok de már tudom, hogy nem szabadna ezeket a dolgokat tenni-e de nem tudok neki mit tenni, éhes vagyok. Apu ez miatt vesztette el anyukámat, anyu nem hagyta, hogy lopjon és öljön az élelemért. Anyu éhen veszett. Ekkor voltam 1 éves, hogy én hogyan éltem ezt az idő szakot túl? Fogalmam sincs róla de nem is érdekelt. Apu azóta nem csinál mást csak lopkod és öl. Mélyen bennem jól tudom, hogy már ez a rögeszméjévé vált, de csak gyerek vagyok mit tehetnék ellene? Akár hányszor mondom azt, hogy hagyja abba anyut hozza fel, hogy én is meg akarok-e halni mert akkor nem kell megvárnom, hogy éhen vesszek, megöl ő maga. Hazz ne haragudj rám kérlek, de apu rájött, hogy van egy titkos barátom és bár nem tudom mit jelent folyton azt a jelzőt aggatja rám, hogy buzi, meg, homokos. Mivel nem tudom mit jelentenek e a szavak megkérdeztem hát, és mit válaszolt? Semmit, pofon vágott, megijedtem tőle, sosem csinált még ilyet. De megtette és én el rohantam ide, így kerülök ide.-Rá nézek és megint megszólalok.
-Hazza ne haragudj, hogy ezeket csak most mondom el de, elmegyünk apa megint költözni akar.-hisztérikus zokogásom töltötte be a faház csendjét. De ami meglepett az az volt, hogy Hazza ellökött magától.
-Még szerencse, hogy el mész, nem kell nekem ilyen mocskos buzi aki hazudik nekem! Buzi vagy, buzi vagy!

Izzadtan és könnyeimmel küszködve riadok fel. Zsong a fejem remegek és úgy érzem majd megfagyok, hasam görcsben.
-Csak egy álom.-kántálom magamban. Habár egyáltalán nem ezt mondta Hazz, hogy buzi volnék, amit 10 év után megértettem mit is jelent, teljesen más dolog történt, azt mondta megért és megpuszilta a számat, de hosszabban, és többet nem is találkoztunk. De agyam ezeket a rém képeket vetíti elém szinte minden éjjel. Ha ideges vagyok és lehunyom a szemem mindig Hazza képe jelenik meg előttem ahogy kezével rám mutogat és azt kántálja „mocskos buzi“. Tudom, hogy sosem mondana ilyet, de akkor is.
-Lou drágám gyere reggelizni, ne feledd ma át jön egy nagyon kedves fiú, hogy segítsen a tanulásban!-nevelő anyám hangja csendült fel. Igen ebben a 10 évben rengeteg dolog történt.
Apámat lecsukták, nevelő szülőkhöz kerültem és a sulit is újra kezdem. Szégyen nem szégyen 10 évesen tanultam csak meg írni és olvasni, mikor Angelhez és Tomhoz kerültem magán tanárom volt de ebben az évben úgy döntöttem suliba akarok menni. Ezért a nyaramat tanulással kell töltenem amiben egy fiú fog segíteni, sajna nem tudom ki de Angel azt mondta hamarosan megtudom és, hogy örülni fogok neki meg, hogy biztos jól kijövünk majd.
És miért kell nekem tanulni a nyáron ahelyett, hogy a haverokkal buliznék? Egyszerű, mivel nem jártam suliba és a magántanár nem tanított meg mindent mivel az anyukája meghalt haza kelet utaznia. Barátaim nincsenek mivel a napjaimat a szobám falai között tengetem. A nevem megváltozott Louis Austinról, Louis Tomlinsonra. Testvéreim nincsenek, egyke vagyok. Egy londoni gimnáziumban fogok tanulni 10-esként. 1 hét múlva betöltöm a 17. élet évemet, minden hónapban nagy bulit csapnak nekem. Köztudott, hogy a nevelő szüleim gazdagok. Semmiben nem szenvedek hiány. Egy hatalmas házban élünk Londonban. 3 emeletes házunkban megtalálható egy emeltnyi vendég szoba ami a legfelső emeleten van a 3.-on, a 2.-on én vagyok egy lakosztályra hasonlító szobában, ezen a szinten vannak a szüleim. A földszinten a nappalival egybe kötött konyha és egy kis előtér van, na meg egy ajtó ami a pincébe vezet, ott megtalálható konditerem, táncterem, zene szoba, é mozi terem és egy beltéri medence.  És a kertet had ne említsem, az egy strandra hasonlít mert vízi csúszdától kezdve minden megtalálható. Na meg anyu kedvéért egy nagy kert és egy, faház az én kedvemért. És egy foci pályám is van. Igazából a házunk egy bazi nagy telken van. Szinte a város szélén lakunk.
A szobám halvány kék, az ágyam egy nagy foci labda, előtte egy nagy plazma TV felszerelve a falra, alatta egy komód ahol az alsóim vannak.  Van egy író asztalom és egy gardróbom, meg egy fürdő szobám. Anyuék szerint mindent meg kell nekem adni amit kicsinek nem kaptam meg, felmerül a kérdés, hogy én is olyan gazdag, elkényeztettet kölyök lettem-e? Nem, nem lettem az, mindig eszembe jut honnan jöttem és ki vagyok, voltam. Sokszor elviszem a környék kutyáit sétálni amiért pénzt kapok, anyuék nem örültek neki de szerettem volna én magam megkeresni a zsebpénzem.
-Az istenért Lou gyere le, fél óra és itt van a srác, hogy segítsen!-gyorsan végeztem a mosakodással és felöltöztem. Leszaladtam a lépcsőn és leültem enni. Anyu csokis palacsintát csinált ami a kedvencem. Mire végeztem pont csöngettek.